TURNÉNAPLÓ

Ötcsillag

Ákosról pont lemaradtunk és az idő elől bemenekültünk a backstage-ként működő konténerbe. Cadaveresékkel sztoriztunk, Balázskával tovább álmodoztunk egy közös grindcore projectről. A Blind Myself végét még láttuk, hozták a szokásos pusztitást. Az Insane-nel rég találkoztunk, tagcsere után voltak megint, de olyan rutinnal játszottak, mint mindig. A magunk részéről egyre nehezebben birjuk a késői kezdést, macerás volt az átszerelés is. Fáradva kezdtünk bár, de törve nem, a végére egész tisztességes bulival zártuk a nyarat.

Szept. 17. Balmazújváros

- A Bakit nagyon szeretjük. Az egyik legemberibb hely az országban, sok kedves arccal. Mindig összefutunk jópár ismerőssel, Cicával most is megittuk azáldomást a gyerkőcökre, eszmét cseréltünk, mint szülők egymás közt :-) Lelkesen rákészültünk, hogy elkezdünk képanyagot gyártani a következő WMD filmhez, illetve koncertlemezhez, ebből annyi valósult meg, hogy véletlenül átkapcsoltam a kamerát fotós üzemmódba és csináltam vagy ötven fekete képet. Na, erről ennyit.

Szept. 18. Kiskunfélegyháza

- A patinás Rockgyémántok magazin 15. születésnapi partija volt ez az este. Megint elkisért minket az eső, kevesen is voltak, de példátlan vendéglátást kaptunk. Vacsora, tele hűtő sör, interjú, hülyéskedés a többi zenekarral. Remorse-ék játszottak egy régi Slayer klasszikust, zseniális volt. Utána felhivtak, eltoltuk a Kin cimű számot, ami a lemezük záródala és annak idején még Attilával vendégeskedtünk ebben a nótában. Nagy élmény volt egy deszkán lenni az öreg rókákkal, igazi megtiszteltetés. A mi koncertünik egy hosszabb és macerásabb beállással kezdődött, az előző nap után teli volt már a fülünk, nem klappolt minden, de a stáb nagyon kedves és segitőkész volt, ezúton is köszönjük az odafigyelést. A kamerát aznap otthon is hagytam.

Okt. 8. Tatabánya

- Mióta utoljára itt voltunk, a Roxxy átköltözött egy új helyszinre. A klub nagyon jó lett, van külön koncertterem és pultrész, ki lehet ülni beszélgetni, a kivetitőn pedig látható, hogy mi történik éppen bent. Egész tisztességesen összejöttek az emberek, gyakorlatilag az egész este alatt folyamatosan jöttek befelé kisebb-nagyobb csoportokban. A Crustednak csak a végét hallottam, de jók voltak, a helyiek szerették őket. A buli után beszéltünk is pár szót, szimpatikus srácok. Kokóék a 1KillEmbrace-szel egyre jobbak. Végre igazi gitárszólókat lehetett hallani, ez sajnos manapság egyre ritkább. A hangzás rendben volt, István meg szokás szerint elvitte a hátán a produkciót. A szinpadon mi már kényelmesebben fértünk el, jól szólt minden, úgyhogy semmi gond nem volt. Kamera megint nem volt. Kár.

Okt. 9. Győr

- A szépemlékű Torock óta kevesebben járnak a győri bulikra. Igaz, ez a néhány ember kifejezetten a zenéért jött le, mindenki nagyon közvetlen volt és jófej. Conanékat most láttuk először az új dobossal. A ritmusképletek leegyszerűsödtek, ettől aztán irgalmatlan húzást kaptak a riffek, előbújtak a dallamok. Volt egy új dal, a The Man, The Monster, ami első hallásra beleragad az ember fejébe. Rohadt jó lesz az új anyag, várjuk! Acélos Balázsékkal már játszottunk együtt párszor, de első alkalommal értünk be a koncertjükre normális időpontban és végre meg tudtuk nézni őket. A Don Gatto brutális. A bunkóhardkór fogalmát tökéletesen meritik ki a srácok, a zseniális és keresetlen átkötőszövegekkel pedig igazán emlékezetes koncertzenekar. Reméljük sokat játszunk még együtt! A WMD-vel nagyon hálásak voltak a jelenlévők, volt tánc, ének, meg minden. Az előző estéhez képest
kevesebben voltunk, de sokkal aktivabb és lelkesebb volt mindenki. A kamerát aznap már elhoztam, sikerült felvenni, ahogy Imi biciklizik az öltözőben és Conanék koncertjének hátterében BMX-banditáskodik. Alalkul a DVD...