• мягкая мебель Днепропетровск
  • шкафы купе Днепропетровск
  • кухни Днепропетровск
  • TURNÉNAPLÓ

    Hegyalja Fesztivál

    Gaobr - 2010. Augusztus 4. 00:46

    Állok reggel a villamoson, hulla fáradtan. A karszalagot már levágtam, de a cipőn még maradt egy kis tokaji dzsuva. Nem baj, így is megérte.

    Három felől közelítettük meg a fesztivált. A zenekar nagyja a frissen felmatricázott Forddal érkezett. A hátsó ablakokra a szögletes WMD logó került feketével, a szélvédő fölé a klausztrós logó, az első ülésekhez kívülre pedig WMD-s zászlók kerültek. Belül bokáig ér a Kárpát-medence különböző részeiről összehordott flakongyűjtemény, de ez a kis optikai tuning így is elismerő villákat zsebelt be.
    Sanyi Vijaya Gouranga das-szal érkezett külön, én pedig Mantráék Roadjával, Félix Gabival. Ennyi összefonódás csak karmikus lehet...
    Ha már itt tartunk, egy nagy, kövér mínuszpont jár a krisnás sátor elrejtéséért. Az egyik nagyobb színpad mögé voltak berakva, épp csak toitoi-boxok nem voltak köréjük rakva. Az ország egyik legtámogatottabb és legszimpatikusabb szervezete az övék, ráadásul napi szinten több száz adag ebédet oszottak ingyen, igazán megérdemelték volna, hogy valami nyugisabb helyet kapjanak.
    A Cadaveres elejére értünk be. A srácok túrtak tisztességesen, az emberek meg vették a lapot, amennyire a meleg csak engedte. A sátor első két sarkában óriásventillátorok tolták a levegőt, sajnos páran pont előttük dohányoztak, így a mögöttük lévők folyamatosan kénytelen voltak hamut köpködni. Sajnos én is füstöltem megint néhányszor mostanában, de ezt bunkóságnak gondolom. Amúgy sincs sok levegő ilyenkor egy rendezvényen, nem hiszem, hogy ne lehetne kibírni az 50 perces koncerteket, ha amúgy sincs bent sok oxigén.
    A Neck Sprainből nem sokat láttunk, mert pakoltunk, de amennyit elcsíptünk, az alapján nagyon kíváncsian várjuk a következő lemezt!
    Mire elkezdtük, teltházas lett a sátor és megint jól szólt fent a kontroll... Minden adva volt. Nem lehet összefoglalni néhány szóban, milyen amikor minden klappol, de ilyen estéken érezzük úgy, hogy érdemes volt tizenegy évig ládát, meg állványokat pakolni.
    Gyorsan összekaptuk magunkat és megnéztük Mantráékat, nagyon patent bulit rendeztek. Sosem láttam még dhótis, japazsákos krisnás srácokat pogózni, hát most ez is eljött. A Mamától most is kirázott a hideg.
    A Motörhead olyan volt, mint elképzeltük, rettentő sokan jöttek el rájuk. Elég messziről láttuk őket, inkább csak a kivetítőkről, de a hangzás tiszta volt távolról is.
    Meshuggah-ék szociálisabbak voltak, mint legutóbb, Imi még egy kis borozásra is rávette őket... Aztán csak kimentek és leszedték mindenki skalpját. Mikor lementek, fogadni lehetett rá, hogy a New Breed lesz a ráadás, és lőn.
    Az egész este alatt sokan jöttek beszélgetni, gratulálni a koncerthez. Örülünk neki, és hálásak vagyunk, hogy mindenki nagyon őszinte volt és vagyunk ehhez ilyen jó viszonyban. Volt olyan, aki szerint túl tiszta és pregnáns volt a party, nem pedig az a retkes, dzsuvás ordítozás, mint amire számított. Más szerint a zajokkal és szintikkel - végre - pont olyan minden, mint a lemezeken. Volt akinek túl kevés volt a matek, más meg örült, hogy előkerült végre az Ohm és a többi kedvenc száma. Egyelőre úgy néz ki, még mindig mindenki jobban tudja, milyen az ideális WMD, mint mi :-)

    G42

    Kapcsolódó linkek:
    Hegy’ fotók


    « vissza
    SZAVAZÁS
    Melyik a kedvenc dalod a Moebius lemezről?