• мягкая мебель Днепропетровск
  • шкафы купе Днепропетровск
  • кухни Днепропетровск
  • TURNÉNAPLÓ

    Requiem for a Dead Biker Feszt

    Gúta, Szlovákia

    Gaobr - 2009. Július 30. 11:28

    WMD szempontból ez különleges rendezvénynek számít, ez az egyetlen - úgymond - motoros fesztivál, ahol játszottunk.
    Ezzel kezdetét is vette az idei pocsolyaturné...

    Háromnapos szakadó eső. Van, hogy dézsából ömlő, szemetelő, csepergő, futó, vízszintesen pofánvágós, átláthatatlan, lajhogó víztömeg. Boka fölé érő sár, ami biztos, hogy befolyik a bakancsba, minden lépésnél 4G, slattyogás, cuppogás, csattogás, szentségelés, beletörődés, berúgás, iszapbirkózás, dagonyacsúszda. Tetszőleges sorrendben. Hogy rohadjon meg.
    A ködben már a navigálással porblémák akadtak, ha lehet így nevezni az offroadolást vaksötétben. Szerencsére Imi hobbiból is szeret szélsőséges körülmények között vezetni, így nem akadtunk el, de bárki más vezet, akkor biztos, hogy nem ússzuk meg Ford Prefect tologatása nélkül. Ami a háromtonnás súlynál elég szomorú gondolat.

    A szervezők-technikusok-crew-gárda tagjai között több régi ismerősünk is volt. Hosszasan káromkodtak, amikor az időjárásról érdeklődtünk. Utána megkínáltak a friss vaddisznópörköltből, kaptunk innivalót, meg mindent, amit csak kértünk, mit mondjak, ilyen kedves fogadtatást valóban csak a határon túl kapunk általában.
    Javában játszott az épp 13 éves Tequila Band. Motoros zene, amiben semennyire se vagyunk otthon, szerencsére nem hallottuk a Born To Be Wild-ot (ami csak a Slayernek áll jól) de volt annál több Tankcsapda - Bikini - István a király feldolgozás.
    A speaker Fada volt, akivel régen rockműsort vezettünk a Dunakanyar rádióban Imivel hármasban. Kellemes nosztalgiázás után (jól meghíztatok, vaze...) kaptunk egy olyan felvezető konferanszot, hogy csak na. Rendkívül hálátlan feladat koncertek között standupban tolni a szöveget. Hát itt hallhattunk egy olyan kerek húszperces monológot, amiben az elhangzott kulcsavak a Moebius, internet, 16 centi (!!!) beskálázás, ledarálás voltak, hát, csak lestem. A húrcserék alatti muszájduma nekem nem az erősségem, mióta nem sörözöm annyit, úgyhogy próbáltam fejben jegyzetelni.
    A koncert alatt előjött az a probléma, ami sokadik alkalommal fordul elő velünk a Felvidéken: kevés az áram a színpadon. Randomban elhallgatott néha a gitár, ez olyasfajta progresszivitást kölcsönzött a daloknak, ami már nekünk is nehezen követhetővé tette a műsort. Mikor megálltunk szerelgetni, eccercsak valami beázás miatt elment az áram teljesen.
    Ugye láttátok páran az Apollo c. filmet Tom Hanks-szel? Akkor van fogalmatok, milyen szerelést vittek végbe a technikusok, Kb. negyed óra alatt felhozták az áramot valami konyháról... Mikor végre megszólalt a gitár, szívesen kezdtük volna akár sötétben is a programot, de leállítottak a srácok, valahonnan hoztak egy falétrát, felszaladtak vele az állványzatra és leszereltek két darab reflektort, bedugták, és úgy folytattuk a műsort, hogy az egyik fiatalember az állvány és a létra tetjéről lógva kézben tartotta az egyik lámpát. Jó lenne minél több ilyen hatékony szakemberrel találkozni!
    Szóval a lehetőségekhez képest jól, tökig sárosan, de letoltuk a műsort. Gratuláltunk egymásnak a stábbal a derekas helytállásért. DDays-en talákozunk!



    « vissza
    SZAVAZÁS
    Melyik a kedvenc dalod a Moebius lemezről?