• мягкая мебель Днепропетровск
  • шкафы купе Днепропетровск
  • кухни Днепропетровск
  • TURNÉNAPLÓ

    Időutazás, valamint pár szó a net áldásairól

    Mi történt Keszthelyen és mivel magyarázom a halállistát?

    2009. Február 12. 12:56

    A balkáni rockzenészeknek néha kedve szottyan egy kis időutazásra. A múlt szombaton ismét a kilencvenes évek végén jártunk, csak mert megtehetjük. Azóta visszajöttünk. Vagy el sem mentünk.

    A kissé ironikus bevezető több tényezőnek köszönhető.

    Pénteken néhány barátommal egy kitűnő Volbeat koncerten vettem részt, amit egy hajnali pörkölt odaégetés, majd kissé fejfájós szombat délelőtt követett. Már akkor fájó szívvel gondoltam arra, hogy aznap este Cannibal Corpse koncert lesz Pesten, és mivel a legutóbbi hajós buliról szintén saját fellépés miatt maradtam le, nem voltam túl boldog a dátumok ilyetén egybeesésétől. Jellemző. Fél évig egyetlen koncert sincs, ami igazán érdekelne, amikor meg végre van, akkor pont játszunk.

    Keszthelyen még sosem jártunk, én nemhogy zenekarral, hanem úgy általában sem, de sejtésem szerint a város turisztikai nevezetességei valószínűleg vonzóbbak, mint a helyi underground színtér. Mondom ezt úgy, hogy a koncert maga nem volt – annyira - rossz, jól is játszottunk, ugyanakkor néhány szimpatikus arctól eltekintve nem volt túl nagy aktivitás a közönség részéről. Kevesen is jöttek el – biztos a helyi rockerek nagyobb része is a Cannibal-en volt - szóval ez sem segítette az ügyet. Egészében véve úgy éreztük magunkat, mint amikor kb. 10 éve az aktuális zenekarainkkal jártuk a rockkocsmákat - már aki. Akkoriban mindenkit jobban érdekelt az itallap, meg a zenegép kínálata, és a fellépő csapatok amolyan szükséges rosszként, mondjuk úgy a szombat esti benyesés ürügyeként funkcionáltak. Ez most sem volt másképp, tisztelet a kivételnek.

    Ezzel azonban még nem lett volna baj, mert ugye egy vérbeli underground arc magasról tesz a közönség létszámára, mint azt már korábban többször is leírtam. Kifejezetten jó hangulatban kezdtük el a műsort, jól is szólt a színpad, ezért ezúton is köszönet az illetékeseknek. Viszont négy-öt nóta után baromira elkezdte felbaszni az agyamat egy láthatóan takonyrészeg, saccra osztálykiránduláson lévő gimnazistának látszó srác – ezt nem pejoratív értelemben használtam, csakis illusztrációként - ,
    aki minden egyes alkalommal fütyült, de nem úgy, hogy jee, meg üdvrivalgás, hanem az összes telibevert kiállás, szóló, konferálás, versszak, refrén, ésatöbbi alatt. És akkor ne legyek ideges.
    Nem értettem a dolgot, mert nem úgy nézett ki, mint akinek nem tetszett a műsor, bár lehet, hogy már
    mindegy volt neki, mi szól. De ha nem tetszik, akkor mi a fenének nem ment el inni egy sört a bárpulthoz? Én is voltam már millió és egy koncerten, egyszer még a Gogol Bordello-t is végigálltam karbatett kézzel - mondjuk annak volt és van oka :). Az a tapasztalatom, hogy ilyen esetekben számos menekülési útvonal létezik. Viszont ha ennyire szar volt a zene, akkor minek rázta a fejét izomból? Persze ülve. Ez teljesen érthetetlen számomra. Ugyanakkor a maradék hangulatomat sikerült tökéletesen elrontania, még akkor is, ha amúgy többen aktivizálták magukat, és tényleg volt pár nagyon szimpatikus arc a közönség "soraiban".

    Azon gondolkodtam, hogy ilyen esetekben mi a helyes? Nem vagyok egy verekedős típus, de tényleg az volt az első (meg úgy az azt követő huszonhét) gondolatom, hogy lemegyek, és jól pofánvágom úgy miheztartás végett. De aztán lemondtam erről az örömről, mert egyrészt akar a fene kiprovokálni egy esetleges tömegverekedést, másrészt meg a zenekart alacsonyítottam volna le egy ilyen akcióval. Azt mindenesetre helyesen tette, hogy a koncert után nem várta meg, hogy végezzünk a pakolással.

    Szóval ez volt a WMD kiruccanása a múltba. Jó tudni, hogy csak olyan 180 km-re van. Természetesen ez nem a városnak, és a helyi WMD-barátoknak szól. Ezúton is köszönet mindenkinek, akinek része volt abban, hogy a buli alatt azért nem csak a kihagyott Cannibal buli járt az fejemben.

    És most valami egészen más.

    Miközben ezeket írtam, az jutott eszembe, hogy vajon a fenti mondataimmal ismét csak a beszólogatós paraszt imídzsemet erősítem-e? A tapasztalatok alapján néhány olvasónak ugyanis ez jön le, amikor esetenként itt a naplóban leírom, ha nem tetszik valami.

    A legutóbbi fejezet után Hajassal – a heavymetal.hu főszerkesztője, de gondolom, ezt tudjátok – volt egy kisebb levélváltásunk. Az ő meglátása szerint a halállistás kiszólásom indokolatlanul arrogánsra sikeredett, és nélkülözte a megalapozott érveket, hogy miért nem értettem egyet a kritikával. Nos, ha valakinek hasonlóképpen bántotta a szemét, jóízlését, álljanak itt az érveim.

    A véleményem az én véleményem, ugyanúgy, ahogy az adott kritikusé, koncertlátogatóé, zenehallgatóé meg a sajátja. Ez a turnénapló pedig az a fórum, ahol ezt le is írhatom, ahogy a webzinesek, és egyéb önjelölt kritikusok a saját oldalukon, vagy egyéb kommentelési lehetőségekben. (Hová is lennénk, ha nem lehetne minden egyes kibaszott zenei hírről vagy zenekarról megmondani a frankót, nem igaz? Mert az ÉN véleményem nélkül a világ írástudó része hülyén hal meg, de a Föld mágneses pólusai legalábbis felcserélődnek. )
    És ha már a rendelkezésemre áll egy ilyen fórum, akkor nem hinném, hogy fölöslegesen udvariaskodnom kellene bárkivel is csak azért, mert egy zenekar tagja vagyok. Tökéletesen el tudom fogadni a kritikát, maximum nem értek egyet vele. Igaz ez főleg olyanokra, akik már bizonyították a hitelességüket, hozzáértésüket, és számomra mértékadó véleményt képviselnek. Például pont Hajas véleményét bármikor elfogadom, de írhatnék ide még jópár nevet az elektronikus vagy nyomtatott sajtóból.

    Viszont nem kötelességem szó nélkül hagyni az előítéletekben és csúsztatásokban bővelkedő írásokat, pláne olyan arcoktól, akik tegnapelőtt még hittek a Mikulásban, és nem kizárt, hogy pár év múlva a "régen én is metalos voltam"- halmazban lesznek. Nem vagyok köteles elfogadni, ha valaki baromságot ír, ha meg nem történt dolgok szerepelnek egy beszámolóban, vagy ha valaki olyan szemellenzős idióta, hogy kritika helyett összeesküvés-elméleteket gyárt, miközben meggyőződése, hogy csak ő tudja, mi a jó zene.

    Szépen is néznénk ki, ha a kurva nagy netes és egyéb szólásszabadságban csak a zenekarokról lehetne véleményt nyilvánítani, nekünk pedig bármit le kéne nyelnünk, mondván, ha felálltunk a színpadra, akkor ne csak a dícséretet fogadjuk el, azon az alapon - kissé nyersebben fogalmazva - hogy aki kurvának áll, ne sírjon, ha baszni viszik. De akkor ez a fajta hozzáállás ugyan működjön már a másik oldalon is!

    A halállistás kiszólás talán durva volt, de közelében nem voltam egy Rammstein-féle kritikusverésnek, pláne nem írtam és nem is fogok dalt írni erről a témáról, mint pl.a Guns N’ Roses. Oké, mi nem is azon a pályán focizunk, de a magyar rockzenével foglalkozó médiumok zöme sem egy Kerrang, vagy mondjuk Rock Hard magazin. Bár érdekes módon sokkal komolyabban tudok venni egy webzine-t, ami nem egy az egyben, fordítás nélkül veszi át a Blabbermouth híreit, hanem mondjuk érdekes interjúkat csinál, jól megírt kritikákat közöl, stb.
    (Szándékosan nem említettem konkrét neveket, szerintem mindenki be tudja helyettesíteni, amit kell.)

    Azt gondolom, ezek elfogadható érvek. És bevallom, magasról leszarom, ha valaki azért ad majd egy-két ponttal kevesebbet bármelyik lemezre, amin játszom majd a jövőben, mert én vagyok az a bunkó gitáros, aki mindig beszól mindenkinek. Persze ezzel nem akarok tippeket adni.

    Végső következtetésként meg annyit, hogy nyilván nem célom összeveszni senkivel, hiszen valahol elég vicces az, hogy egy párszáz lemezt eladó magyar underground metalzenekar tagja kiakad olyan cikkekre, amiket rajta kívül max. párszáz ember olvas el. Azaz a volumennel teljesen tisztában vagyok - nagyjából vihar egy kanál vízben - de ezúttal úgy gondoltam, ártani nem árthat, ha írok erről pár sort.

    Ha bárkinek van véleménye a témáról, az nyugodtan írjon ezzel kapcsolatban e-mailben, vagy a WMD-fórumba! Én biztosan reagálni fogok rá. Előbb vagy utóbb. :)

    Őszinte hívetek:

    NihilAK
    született Dr. Kenővágó Jeromos
    okleveles ételkémikus, (tablettás)borszakértő



    « vissza
    SZAVAZÁS
    Melyik a kedvenc dalod a Moebius lemezről?